PVC vízszigetelő
lemezek beépítése

Sokan azt hiszik, hogy teljesen karbantartásmentes környezetben is tökéletes marad a szigetelés, akár évtizedekig. Ez így ebben a formában sajnos tévedés, de semmiképp ne gondoljunk nehéz munkára karbantartás alatt.

Azt valószínűleg megszokhattuk, hogy a tetőről lejövő csatornarendszert időnként illik ellenőrizni, főleg ősszel, hiszen ilyenkor a rengeteg lehulló falevél eltömődést okozhat, ez pedig a csapadék felgyülemléséhez vezet.

Persze, de a PVC vízálló, pont ezért használjuk, hogy okozhat kárt benne az esővíz?

Ez a kérdés gyakran felmerül, jogosan. Valójában nem maga az eső okozza közvetlenül a problémát, hanem az, hogy az őszi időszak vége felé illetve télen az éjszakák és néha még a nappalok is fagypont közeli vagy akár alatti hőmérsékletűek. Ez azt jelenti, hogy az el nem vezetett csapadék olyan helyeken fagyhat meg, amelyeknél nem is számítunk rá. A legapróbb résekbe befolyó víz elkezdi feszíteni azokat, több helyet hagyva a további csapadéknak, amolyan öngerjesztő folyamatként. Ez károsíthatja az épület elemeit, legyen szó tégláról, betonról, fémről vagy műanyagról.

Amennyiben víztározók, tavak vagy medencék szigetelésére használjuk és rendszeresen vegyszerezni fogjuk a vizet, figyelnünk kell arra, hogy olyan vegyi anyagokat használjunk, melyek nem károsítják a polivinil-kloridot. Szerencsére a károkozó anyagok normál használat mellett elég ritkák, ugyanis a legtöbb puhafalú medence illetve a merevfalúak szigetelőanyagai, belső burkolatai is PVC-ből készülnek, emiatt vegyszerek gyártói ehhez igazították a termékeiket.

Bizonyos esetekben a semleges kémhatás nem opció (például medencéknél enyhén lúgosra szokás beállítani), de ne aggódjon, a kisebb pH eltéréseket jól viseli a PVC. Arra viszont figyeljünk, hogy ne hagyjuk nagyon eltolódni, hiszen nem csak a szigetelőanyagra, hanem ránk és minden élő szervezetre is káros lehet a túlzottan savas vagy erősen lúgos kémhatás.

Látható tehát, hogy különleges karbantartást nem túlzottan igényel a modern PVC vízszigetelés, bármilyen módon is kívánjuk felhasználni.

Egyáltalán nem. A fóliák melyekkel dolgozunk többrétegűek, így ha a felső réteg meg is sérül, alatta ép fólia található. Ezen kívül lépésállóak a lemezek, mely tulajdonságot mi is kihasználunk a felszerelés során.

Kavicsterheléssel vagy zöldtető kialakításával pedig egy plusz réteggel védhetjük a mechanikai hatásoktól a szigetelésünket. Ha például olyan helyen élünk, ahol előfordul teniszlabda nagyságú jég ami még a cserepeket is erősen próbára tenné, az bizony egy vékonyabb kavicságyon sem tud áthatolni, nem tehet kárt semmiben alatta.

Ha nem tetőkhöz használjuk, hanem tavakhoz, víztározókhoz, akkor pedig nem igazán érheti komolyabb mechanikai sérülés, hiszen általában egy nagyobb víztömeg választja el a külvilágtól, azaz elég nehéz éles tárgyaknak nagyobb sebességgel belecsapódni. A fólia alá geotextil réteget helyezünk, ami a talajtól elválasztva, szintén védelmet nyújt.

Környezetterhelési szempontból több változó is van. A gyártás során sajnos mindegy miről van szó, szennyezzük a környezetet. A PVC szerencsére egy olyan műanyag, amely nagyon régóta létezik, a gyártása és feldolgozása pedig Európán belül is működik (Alkorplan fóliáknál például, melyet a német Renolit cég gyárt). Ennek köszönhetően egyrészt a gyártástechnológia kiforrottnak tekinthető, a veszteségeket az évek során igyekeztek minimálisra csökkenteni. Ha belegondolunk, ez a gyártónak is jó, hiszen ugyanannyi alapanyagból több használható végtermék születik amelyet eladhat, illetve a környezetnek is jó, hiszen kevesebb használhatatlan melléktermék kerül kidobásra, elégetésre.

A legyártás után a szennyezése minimálisra csökken, ugyanis nem válnak le belőle apró részecskék amelyek folyamatosan károsítani tudnák a levegőt vagy az egészségünket. (Gondoljunk csak a palára, eternitre, illetve általánosságban az azbesztre, azokkal pont ez volt a probléma, ezért tiltották be a legtöbb országban)
A PVC lemezeket a bitumennel ellentétben nem kell lánggal melegíteni, elég a forró levegő. Melegítés közben nem kerül a levegőbe szén dioxid, illetve a bitument alkotó szénhidrogén vegyületek égése során keletkező gázok. Gyakorlatilag teljesen füst és lángmentesen építhető fel a lapostetőkre.

Miután beépítésre került, már csak használjuk, hosszú évekig. A jó minőségű szigetelések akár 25 évet is átvészelnek. Ez azért fontos, mert az eddig kibocsátott környezetszennyező anyagok mennyiségét a termék teljes élettartamára kell néznünk, hiszen addig nyilván nem kell számunkra újat gyártani, amíg a régi tökéletesen szigetel.
Ha egy-egy foltban kireped a fólia, akkor sem kell a teljes tetőt vagy víztározót újraburkolnunk, mivel ezek a polimerek a jelenlegi hegesztési technológiákkal jól javíthatóak kisebb területeken is.

Az élettartama legvégén a fóliát újrahasznosítják (több magyar cég is foglalkozik ezzel fő tevékenységként), alapanyagként eladják, így nem kerül sem a földbe, sem a tengerekbe, illetve nem égetik el.

Összességében tehát a PVC szigetelő fólia is lehet környezetbarát megoldás.

Mindkét típusnál a jelentős minőségbeli eltérések miatt igen széles ár sávot találhatunk. Összességében elmondható azonban, hogy az igazán jó minőségűeket nézve a PVC szigetelés olcsóbb mind anyagárban, mind munkadíjban.

A tartósságnál az egyszerűség kedvéért nézzük ugyanígy a jobb minőségű lehetőségeket.
A PVC lemezek rugalmas polimerből készülnek, melyek UV védő bevonattal vannak ellátva, ennek köszönhetően sokkal tartósabbak mint a múlt századból ismert technológiák. A bitumennel ellentétben nincs a felülethez olvasztva a szigetelőanyag, ezáltal bontása sokkal egyszerűbb, szakszerű, tartós javítása kevesebb időt és anyagi ráfordítást igényel.

Nem kell attól félnie, hogy pár év után kirepedezik a fóliázása, hiszen 10 év garanciát kap minden ügyfelünk.